„Ügyes operakomponistává válhatott volna, ha akar. De hát nem akart.” (Interjú Kocsis Zoltánnal) […]

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar egyvégtében játssza el Beethoven kilenc szimfóniáját november 8-án, a Zeneakadémián. Az együttes ezzel a nem mindennapi vállalkozással búcsúzik a rekonstrukció miatt átmenetileg bezáró Zeneakadémia legendás Liszt Ferenc téri épületétől. A november 3-9. közötti Épületbúcsúztató Fesztivál egyik kiemelkedő eseménye lesz a „Beethoven NonStop” […]

Fiatal az évad, frissen játszik a Nem­zeti Filharmonikus Zenekar, és most már tényleg illetlenség lenne megle­pődni, hogy mennyire jól bírják. Haydn A reggel szimfóniája és a Schu­bert 3. szól az első részben... […]

Évadnyitó hangversenyét tartotta a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Kocsis Zoltán vezényletével, Komlósi Ildikó és Palerdi András közreműködésével. Az első látásra meghökkentő program három zeneszerző fiatalkori alkotását tartalmazta, míg a koncert első felében a vidámság, gondtalanság dominált (Haydn &dbquo;A reggel”, Schubert III. szimfóniája), addig a második rész sűrű zenéje, eszmei mondanivalója adott alkalmat végiggondolni Bartók remekét (A kékszakállú herceg vára). […]

A Nemzeti Filharmonikusok hagyományosan Bartók művészete köré épülő nyitókoncertje idén az ellentétek dinamikus összetartozásának jegyében fogant. […]

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar a 40. jubileumi "Karintiai Nyár" nyitókoncertjére volt hivatalos Villachban. A koncertről szokatlan módon már másnap számos újság közölt kritikát, az osztrák közrádió (Ö1) pedig a koncert másnapján a teljes hangversenyt leadta.

Részletek a megjelent kritikákból. […]

Interjú Kocsi Zoltánnal Schönberg Mózes és Áron című operájáról, amelyet a karmester a mű magyarországi ősbemutatóján, a Miskolci Operafesztiválon vezényelt. […]

Magyarországon első ízben hangzott el a schönbergi életmű egyik kulcsdarabja, a Mózes és Áron (1930-32). E sajátos operát Schönberg életében nem mutatták be, mindössze egy részlet (Tánc az aranyborjú előtt) szólalt meg 1951. július 2-án, (tehát 11 nappal a szerző halála előtt) Darmstadtban - a darmstadtinál "értőbb" közönsége valószínűleg azóta sem volt a darabnak. A teljes kompozíció 1954-ben egy hamburgi koncerten, színházban pedig 1957-ben, Zürichben hangzott el. Az opera kétarcú recepciójára jellemző, hogy miközben a Mózes és Áronnak könyvtárnyi a szakirodalma, a közkézen forgó, népszerűsítő operakalauzokból (legalábbis a német nyelvterületen kívül) gyakran kimarad, eufemisztikusan fogalmazva a mű nem vált a repertoár részévé. Berg, Bartók, Stravinsky (most szándékosan nem említem Puccini vagy Richard Strauss nevét), tehát a kortársak darabjai viszont igen. […]

Ha a koncertlátogatók meghallják a Schönberg nevet, fejvesztve rohanni kezdenek az ellenkező irányba - foglalja össze a magyar közönség hozzáállását a zeneszerzőhöz Kocsis Zoltán. Mégis, ma megszülethet Schönberg nyolcvan éve írt Mózes és Áronjának első hazai bemutatója a Miskolci Operafesztiválon. Pedig sokan azt gondolták, még jó ideig kell várni erre a pillanatra. […]