Replica – brácsára és zenekarra

Eötvös Péter Replica című brácsaversenyét Kim Kashkashian mutatta be a milánói Scalában 1999. március 29-én, a szerző vezényletével. A mű a Három nővér című opera tőszomszédságában keletkezett, és tagadhatatlan szellemi rokonságban áll a Csehov-operával.  Mint a zeneszerző írja, „A versenymű egyik alaphangulata a búcsúzás: Ez az opera három részét lezáró három nagy búcsújelenetre utal.” „Azoknak az embereknek a búcsúzása – teszi ehhez hozzá, Csehov hőseire célozva, a kiváló angol zenetudós, Paul Griffiths -, akik nem mennek sehova.”  (További kapcsolatot teremt az opera és a versenymű között a harmonika prominens jelenléte.)

 

Az alapvetően melodikus indíttatású brácsaszólamot Eötvös igen sokrétű zenekari környezetbe ágyazta. Kiemelt szerepet játszik a műben a zenekar öt brácsása, akik egyfajta „holdudvart” alkotnak a szólóbrácsa körül, folytonosan válaszolva, olykor ellentmondva („replikázva”) a szólistának. „A válaszok újabb kérdéseket provokálnak” – írja Eötvös, majd így folytatja: „Az így létrejövő párbeszéd során a legkülönbözőbb érvek hangoznak el, és, mint egy eltört tükör darabjai, olyan képet vetítenek vissza, melynek eredetijét csak sejteni lehet.” 

 

Az eredmény valóságos hangszeres színház, melynek szereplői – a hangszerek – állandóan változó, komplex viszonylatokba kerülnek egymással. A dráma azonban nem külsőséges „drámai” gesztusokban nyilvánul meg, hanem a regiszterek és hangszínek végtelen kombinációiban, amelyekre a viszonylag lassú alaptempó még jobban felhívja a figyelmet. A szólóhangszer folyamatos monológja mindig más megvilágításba kerül a vele egy időben megszólaló kommentárok által. Az „ideális társat” – Griffiths szerint – a brácsa a szárnykürtben véli átmenetileg megtalálni: a két hangszer összefonódó „duettje”, mely a darab legtragikusabb kitörését követi, egyike a mű legmegragadóbb mozzanatainak. Végül azonban a szólóbrácsa visszavonhatatlanul egyedül marad, és eltűnik a „homályban”, melyet a maracasok által előidézett „hangköd” érzékeltet a képzeletbeli függöny legördülésének pillanatában.

100 évesek vagyunk