Két különleges oratorikus alkotást szólaltat meg egy estén a Nemzeti Filharmonikusok Zenekara a Nemzeti Énekkarral karöltve. Olyanokat, amelyek az utóbbi évtizedekben aligha szólaltak meg hazai koncerten. Debussy művét például világszerte rendkívül ritkán adják elő a maga teljességében. Ezt az öt felvonásos misztériumot 1911-ben, Gabriele D’Annunzio librettójára írta a francia zeneszerző, a táncművész Ida Rubinstein számára. Érdekessége, hogy egyes részeit nem Debussy, hanem – ismét időhiányban szenvedvén – André Caplet hangszerelte. A bemutatót annak ellenére tartották meg, hogy Párizs érseke a katolikus híveknek megtiltotta részt venni azon, mondván, a címszerepet egy nő, ráadásul zsidó nő alakítja. A mű végül nem ért el tartós sikert, a koncertrepertoárba sem került be.

 
Ezzel szemben Janáček tizenöt évvel később, 1926-ban befejezett Glagolita miséje gyakran előadott alkotás; a 20. század egyik legnagyszerűbb és legeredetibb egyházi műve. A cseh zeneszerző lelkes támogatója volt a pánszláv mozgalomnak; ez a mű is a szláv kultúra felmagasztalása.