Budapest
Madarász 70
Bérleten kívüli hangverseny
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
A Madarász Iván muzsikájának szentelt est első darabja – a RAP-petíció – igazi határátlépés a klasszikus zenétől távoli rap világába – mind a komponista, mind a fiatal bariton, Szélpál Szilveszter számára, aki a Szegedi Nemzeti Színházban opera- és operettszerepekben lép fel.
A zeneszerző eddigi munkásságában kitüntetett hely illeti meg a fuvolát, hiszen ez a hangszer az egyetlen, amelyre három versenyművet is komponált. Az Episodi concertanti, vagyis a III. fuvolaverseny fontos mérföldkő azon az úton, amelynek korábbi állomásai a Flautiáda és a Concerto F(L)A. Csengery Kristóf így ír a koncert második számáról: „A főszerep a fuvoláé, amelynek szólama mindjárt a mű elején hosszú hangokkal, frullatókkal, crescendókkal, gyors gesztikuláló szakaszokkal, majd tartott hangokon végrehajtott glissandókkal jelzi, hogy Madarász a hangszeres írásmódban az elmúlt évtizedek összes innovációját kamatoztatja.” A kompozíció különlegessége, hogy a fuvola három jól elkülönülő szakaszban kamarazenei betétként előbb az oboával, majd a trombitával, végezetül a szólóhegedűvel játszik duettet. A darab lassú, poétikus résszel ér véget. Wendler Enikő, a mű szólistája a Virtuózokban tűnt fel, és második lett a 2018-as Osakai Nemzetközi Zenei Versenyen.
A koncert második felében a Lót című opera csendül fel, amely 1985-ben született a Magyar Televízió felkérésére, Karel Čapek novellája nyomán. A bibliai történettől eltérően Lót, miután megmenekítette családját, visszamegy Szodomába, hogy osztozzon a többiek sorsában. A zene lüktetésének fő éltető eleme a repetíció. Drámai kórusok váltakoznak megrázó erejű szólórészekkel. A címszerepben a kiváló lírai baritont, Szegedi Csabát hallhatjuk.
Madarász Iván 1949-ben született Budapesten. A Zeneakadémián Szervánszky Endrénél zeneszerzés-, Ferenczy Györgynél zongoratanulmányokat folytatott. Fiatalon dolgozott az Országos Filharmóniában, oktatott a Zeneakadémia pécsi tanárképző tagozatán, 1980 óta pedig Budapesten tanít, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, 2002 óta egyetemi tanárként. Alapító tagja a Magyar Zeneszerzők Egyesületének, fontos munkát végez az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda vezetőségében.
Rendkívül sokoldalú alkotó: a legkülönfélébb műfajokban komponál, a szólóhangszeres daraboktól az operáig. Írt oratóriumot, kantátát, versenyműveket, filmzenét, kísérőzenét, élő elektronikus kompozíciót. Műveit a hagyományokra reflektáló gondolkodásmód és a kísérletező hajlam egyformán jellemzi. Kompozíciói gyakran közvetítenek szavakban is megfogalmazható gondolati tartalmakat. Sokszínű alkotói munkásságát Erkel Ferenc-, Bartók Béla–Pásztory Ditta- és Kossuth-díjjal, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével ismerték el.
