ANTONIN DVOŘÁK: A kísértetmenyasszony

Pavla Vykopalova szoprán

Richard Samek tenor

Svatopluk Sem basszbariton, narrátor

Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)

Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Tomáš Brauner

Izgalmas arra gondolni, hogy a nagy zeneszerzőknek is akadnak felfedezésre váró műveik. Dvořák, az Újvilág-szimfónia és a Csellóverseny szerzője negyvenhárom évesen írt egy romantikus kantátát A kísértetmenyasszony címmel: az opus Magyarországon – vélhetően a cseh nyelvű szövegkönyv okozta előadási nehézségek miatt – máig nem vált repertoárdarabbá. A Nemzeti Énekkar és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar előadása megismerteti velünk a kompozíció szépségeit. A produkcióban cseh szólistagárda és cseh karmester működik közre.

1883-ban Antonín Dvořák (1841–1904) nagyszabású oratórium írására kapott felkérést a Birminghami Fesztiváltól. Eleinte Szent Vencel és Husz János történetének feldolgozását fontolgatta, végül azonban Karel Jaromír Erben balladája, A kísértetmenyasszony mellett döntött. A kompozíciós munka 1884 áprilisától novemberéig tartott, az 1885 augusztusában mamutapparátus (négyszáz tagú kórus, százötven tagú zenekar) mozgósításával lezajlott birminghami bemutató sikere minden várakozást felülmúlt. A bevezetésből és tizennyolc számból álló dramatikus kantáta alapjául szolgáló történet jól illik a 19. század képzeletvilágához: egy menyasszony és meghalt vőlegénye túlvilági nászáról szól. Éjszaka, temető, sírhantok, halottak szellemei, nyitott koporsó: a ballada motívumai között egy romantikus kísértethistória minden nélkülözhetetlen alkotóeleme megtalálható. A Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba) és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar cseh nyelvű előadásának három cseh szólistája, Pavla Vykopalova, Richard Samek és Svatopluk Sem a prágai illetőségű karmesterrel, Tomáš Braunerrel együttműködve mind nyelvi, mind stiláris értelemben szavatol a tolmácsolás hitelességéért.

Tisztelt Közönségünk!

A koronavírus-járvány árnyéka után az idei évad végre nyugodtabb és kiszámíthatóbb környezetet biztosított, így a Nemzeti Énekkar nagyszabású hangversenyei sikerrel megvalósulhattak. Figyelve az Önök visszajelzéseire, szeretnénk folytatni azt a törekvésünket, mely a legsokoldalúbb módon mutatja be együttesünket a jövő évadban is.

A négy hangversenyből álló sorozat első koncertjén Liszt legjelentősebb alkotása szólal meg, egy olyan mű, amely túlmutat egy átlagos oratórium keretein. A Krisztus oratórium az egész egyházi évet magába foglaló gigászi alkotás, melyben a szimfonikus zenekar, a szólisták és természetesen a kórus is óriási szerepet kap. Jómagam évtizedek óta készülök a remekmű vezénylésére, így nagy megtiszteltetés, hogy olyan nagyszerű együttesek társaságában léphetek színpadra, mint a Nemzeti Énekkar és a Szent István Filharmonikusok. Az előadás egyébként szinte napra pontosan a magyarországi bemutató 150. évfordulóján hangzik el, annak hajdani helyszínén, a Vigadóban.

Bérletsorozatunk második hangversenye igazi zenei és akusztikai élménynek ígérkezik, hiszen ezen az estén Rachmaninov Vesperás című a cappella ciklusát énekeljük. Mivel a mű előadásához sajátos hangokra (például kontrabasszusokra) van szükség, örömmel használjuk ki együttesünk különleges adottságait.

A koncertet a Holland Rádió Énekkarának tehetséges fiatal karigazgatója, Benjamin Goodson vezényli.

Nagy öröm számunkra, hogy több év tervezés után végre műsorra tűzhetjük Dvořák ritkán hallható cseh nyelvű kantátáját, melynek címe: A kísértetmenyasszony. A mesebeli ballada énekesei mind Csehországból érkező kiváló művészek, s az est karmestere Tomáš Brauner lesz.

A Pászti bérlet utolsó hangversenye magyar zenével zárja zenés utazásunkat. Ezen az estén Kodály Zoltán Székely fonó című daljátékát hallhatják koncertszerű előadásban. A Nemzeti Énekkar partnere ezúttal is a megalakulásának századik évfordulóját ünneplő Nemzeti Filharmonikus Zenekar.

Művésztársaim és a magam nevében is szeretettel várjuk Önöket a 2023/2024-es évad Pászti bérletének hangversenyein!

Somos Csaba, a Nemzeti Énekkar karigazgatója