A Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár Kht.-nak nyár végéig ki kell költözni a Vörösmarty téri Vigadó irodaházból, ahol több mint harminc éven keresztül működött. Mivel a millenniumi városközpontban épülő Nemzeti Hangversenyterem átadása csak 2004 nyarára vagy kora őszére várható, a zenekarnak és a kórusnak „albérletben” kell tölteni a következő évadot.   

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár Kht. (Nemzeti Filharmonikusok) egyik jogelődének tekinthető Ferencsik János vezette Magyar Állami Hangversenyzenekar 1971-ben, a másik jogelőd, a Pászti Miklós által alapított Magyar Állami Énekkar 1985-ben költözött be a Vörösmarty téri irodaépületbe. Az együtteseket, valamint a ma is fontos közszolgálati feladatot ellátó egykori filharmóniai kottatárat működtető kht. jelenleg több mint kétezer négyzetméter területet bérel a Vigadó Irodaház Kft.-től, s ezért évente mintegy 60 millió forintot fizet. Nyár végéig azonban – több más zenei intézményhez hasonlóan – ki kell költözniük, mert a tulajdonos, a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány értékesítette az épületet (ld. keretes írásunkat). Az egyelőre még nem dőlt el véglegesen, hogy az eddigi bérlőket milyen formában és mértékben kártalanítja az ingatlan bérbeadását végző Vigadó Irodaház Kft.

Mivel a Nemzeti Filharmonikusoknak nemcsak irodákra, hanem nagy létszámú zenei együttesek befogadására alkalmas próbatermekre is szükségük van, új – igaz, csupán átmeneti – otthonuk megtalálása cseppet sem könnyű feladat. Kovács Géza, a kht. igazgatója szerint a tárgyalások még nem zárultak le, ezekben a napokban is tervrajzokat, alaprajzokat tanulmányoznak, de már közel a megoldás. A Magyar Hírlap úgy értesült, a Filharmonikusok a következő évadot valószínűleg a Várnegyedben, a Magyar Kultúra Alapítvány Szentháromság téri székházában töltik majd, amelynek Corvin terme jórészt kihasználatlan, és próbahelyiségnek is alkalmas.

Bizonytalanságok az új koncertterem körül

A budavári tartózkodást jelenlegi ismereteink szerint egy évre tervezhetik; 2004 nyarán vagy kora őszén ugyanis (az eredeti tervekhez képest néhány hónapos csúszással) átadhatják a Soroksári úton, a Nemzeti Színház tőszomszédságában, a millenniumi városközpont részeként épülő Nemzeti Hangversenytermet. Ennek az épületnek felsőbb szintjein kapnak helyet a Filharmonikusok irodái és próbahelyiségei. Az új, 1700 fős hangversenyteremmel kapcsolatban egyébként még mindig sok a bizonytalanság: továbbra sem dőlt el, hogy ki vagy milyen szervezet lesz a terem üzemeltetője, s mi történik majd azon a – becslések szerint – évente száz-százötven estén, amire a magyar zenekarok és hangversenyrendezők nem tartanak igényt.

Visszatérés a világ élmezőnyébe

A 2003-2004-es szezon műsorterve alapján senki sem állíthatja, hogy a Nemzeti Filharmonikus Zenekar nem játszik elég magyar kompozíciót és kortárs zenét – mondta évadismertető sajtóbeszélgetésén Kocsis Zoltán zeneigazgató, reagálva néhány korábbi bírálatra. Az „albérletben” eltöltendő hangversenyévadra három nagyzenekari bérletet hirdettek meg; a koncertek helyszíne egy kivétellel a Zeneakadémia nagyterme lesz. A bérleti sorozatokban vendégkarmesterként lép színpadra három francia dirigens (Jean-Claude Casadesus, Serge Baudo, Philippe Entremont), valamint a harminc évvel ezelőtti, legendás budapesti karmesterverseny győztese, a japán Kobayashi Ken-Ichiro és harmadik helyezettje, a szlovák Ondrej Lenard. Kocsis Zoltán mellett Hamar Zsolt, Vashegyi György és Berkes Kálmán is vezényli majd a Nemzeti Filharmonikusokat, akik a szezonban összesen 39 zeneszerző műveit játsszák.

Szeptember 25-én Bartók-esttel kezdik az évadot: ez lesz a 45. Budapesti Zenei Hetek nyitó hangversenye. Két őszi koncertjüket beválogatták a magyarországi francia kulturális évad, a FranciaArt programjába, s ugyancsak kétszer játszanak a 2004-es Budapesti Tavaszi Fesztiválon. Új helyszínen, a Millenáris Teátrumban folytatódik a Hamar Zsolt által szerkesztett ifjúsági koncertek sorozata, amelyeknek házigazdája ezúttal is Batta András zenetörténész és Geszti Péter lesz. A 2003-2004-es évadban a Filharmonikusok hét vidéki városban is fellépnek, egy-egy koncertet adnak Zágrábban és Linzben, s hosszabb nagy-britanniai, illetve spanyol turnéra indulnak. November elején ők nyitják meg hivatalosan az angliai magyar kulturális évadot.  

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár öt és fél évvel ezelőtt – a Nemzeti Filharmónia megszűnésével egyidejűleg – lett nemzeti kulturális alapintézmény, és a zenekar élére ekkor nevezték ki Kocsis Zoltánt. Ez még Magyar Bálint minisztersége idején történt, az együttesek anyagi helyzetének rendezése azonban már a Fidesz-kormány idejére, 2000 nyarára datálható. A 2002. január 1-je óta közhasznú társaságként működő együttesek – hazai viszonylatban legalábbis – kiemelt költségvetési támogatást élveznek. Kovács Géza tájékoztatása szerint a tavalyi másfél milliárdos támogatás után idén 1 milliárd 750 millió forintot kapnak a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától (NKÖM), s ebből tudják finanszírozni az 50 százalékos közalkalmazotti bérfejlesztéssel egyidejűleg számukra is megengedett emelést. Ez ugyan a törvényi előírások szerint a kht. formában működő Nemzeti Filharmonikusoknak nem járt volna, de az NKÖM, valamint a Zene- és Táncművészek Szakszervezetének tavalyi megállapodása alapján, több más zenekarhoz hasonlóan ők is megkapták – ha nem is az 50 százalékot, de mintegy 20 százalékos emelésre elegendő fedezetet. A költségvetési támogatást több mint 200 millió forintos saját bevétel (külföldi turnék, jegyértékesítés) egészíti ki, szponzorokat viszont – éppen a jelentős költségvetési támogatás miatt – egyelőre nem tudnak találni.

Kovács Géza szerint a zenekar és az énekkar anyagi helyzetének rendezése jelentős színvonal-emelkedést is eredményezett. Kocsis Zoltán 2000-ben megkezdett minőségjavító programjának köszönhetően a Nemzeti Filharmonikus Zenekar ma már ismét a világ élmezőnyébe tartozik. Márciusban befejeződött két hónapos amerikai turnéjukról például számos elismerő, sőt elragadtatott kritika jelent meg a tengerentúli sajtóban. „Senkinek sincs bérelt helye a zenekarban, s ez mindenkit motivál, akárcsak zeneigazgatónk, Kocsis Zoltán karizmatikus személyisége” – véli Kovács Géza.

Retkes Attila
(Magyar Hírlap)