Pánik van, de a szimfonikusok eddig mindig megmenekültek

Gyakran röppen fel a hír egy-egy szimfonikus zenekar várható megszűnéséről, de eddig mindig akadt megoldás. A klasszikus zenei együttesek közül mégis a Fesztiválzenekarnak van a legtöbb oka örülni.

– Alapvetően jól működnek a vidéki, hivatásos szimfonikus zenekarok, súlyos gond a fővárosban van – véli a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetségének társelnöke, Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár főigazgatója. A fő probléma, hogy csökken vagy stagnál az állami támogatás, de az önkormányzatok hivatásos zenekarainak és énekkarainak finanszírozására létrehozott keretből egyre többen próbálnak kicsípni. Pénzt remélnek azok is, akik közhasznúsági szerződést kötöttek egy önkormányzattal: többen nem hivatásos együttesként évi maximum tíz koncertet adnak.

A Zenekar című folyóiratban a kulturális minisztérium főosztályvezetője, Magi István erről az 1,010 milliárd forintos keretről beszél, amelyet ma az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium oszt szét. A kuratórium átláthatóbb szabályrendszert állított fel 2007-ben, igyekezett kiszűrni az önkormányzatokkal kötött látszatszerződéseket, és kikötötte: a „nyertesek” más központi költségvetési forrásból az idén nem remélhetnek támogatást.
Ebből a keretből most a Budapesti Fesztiválzenekar sem kap, mivel jelentősebb összeget utal nekik a kulturális minisztérium. Hiller István tegnap írta alá azt a háromoldalú együttműködést, amelyben a tárca, a főváros és a zenekart működtető alapítvány vállalja, hogy megközelítőleg azonos összeggel, 450 millió forinttal támogatja a Fischer Iván vezette zenekar működését. (A minisztérium tavaly 340 millióval segítette az együttest.) A Fesztiválzenekar azzal is spórol, hogy pár éve megszüntette az alkalmazotti jogviszonyt, produkciókra szerződteti a zenészeket – mondta Körner Tamás ügyvezető igazgató.

Hiába működik nemzeti intézményként a Nemzeti Filharmonikusok, ki van szolgáltatva fenntartójának, a kulturális tárcának – mondja Kovács Géza. 1,5 milliárd forint a támogatásuk – amely kevesebb, mint 2001-ben -, ennek egyharmadát járulékokra és adókra fizetik be. (Náluk minden zenész és énekes alkalmazott.) Az elmúlt időszakban az is gyakran előfordult, hogy nem kapták meg időben a havi apanázst, ezért heteket csúsztak a fizetések.

A kulturális miniszter folytatná a tárgyalást a Nemzeti Filharmonikusokkal. Hiller elmondta: az első negyedév eredményes gazdálkodásának köszönhetően felszabadult ennek az időszaknak az úgynevezett egyensúlyi tartaléka, amelyből a Budapesti Filharmóniai Társaság például 50 millió forint támogatást kapott. Ha a következő negyedévben is jól gazdálkodnak, újabb összeggel lehet számolni.
Többször beszámoltunk arról: változás várható a Magyar Telekom Szimfonikus Zenekar életében. Az együttest működtető cég fokozatosan csökkenti a támogatást 390 millióról 250 millióra. Szó volt arról, hogy a Zeneakadémia együttesévé, esetleg kamarazenekarrá alakulnak. Most mégis az a megoldás született, hogy a távközlési cég garantálja, három évig mindenképpen működteti a zenekart – tudtuk meg Bolvári-Takács Gábor ügyvezetőtől.

Több saját bevételt tervez a Magyar Rádió zenekara, énekkara és a gyermekkórusa, a tavalyi 23 millió helyett 38 millió forintot – mondta lapunknak a Magyar Rádió zenei együttesek irodájának vezetője, Alföldy Boruss István. A 700 milliós állami támogatás nem elég az alapműködésre sem, amelyhez egyes számítások szerint 1,2-1,3 milliárd forint kellene. A hiányzó összeget a rádió pótolja.

Sokak szerint az a legnagyobb baj, hogy nem lehet említésre méltó szponzort találni, a gazdasági szféra nem lát üzletet ezen a területen. Erre próbál rácáfolni most a Fesztiválzenekar, amely két vállalattal köt hosszú távú támogatói megállapodást.

Szemere Katalin
(Népszabadság, 2007. május 15.)