Az angol zene útja különleges: miközben Európa zenei életének egyik motorja, sokan úgy tartják, Henry Purcell óta nem született jelentős angol zeneszerző.

Akár így van, akár nem, annyi bizonyos, hogy a közönség csak ritkán kerülhet élő, testközeli kapcsolatba a barokk mester működése óta eltelt négyszáz év alatt született szigetországi zenékkel. Éppen ezért méltó a kitüntetett figyelemre ez az est, amelyet a zenekar teljes egészében a brit zenének szentel, nemzetközi hírű brit dirigens és egy 1949-ben, Brazíliában született zongoraművész közreműködésével. Jean Louis Steuerman pályája a hetvenes években ívelt fel; azóta neves karmesterekkel és zenekarokkal dolgozik együtt. Budapesten egy olyan alkotást szólaltat meg, amely talán még sosem hangzott el még Magyarországon. Benjamin Britten 1938-ban, huszonnégy évesen komponálta a zongoraversenyt, amelyet a londoni Proms koncertsorozat keretében mutattak be. Frederick Delius szimfonikus költeménye huszonöt évvel korábbi mű; az első tavaszi kakukkszó ihlette muzsika abban az időben keletkezett – az 1910-es években –, amikor Bartók és Kodály kiemelt figyelemmel fordult e brit zeneszerző felé. Edward Elgar is ekkor komponálta II. szimfóniáját, amelyet szerzője „a lélek szenvedélyes zarándoklata” alcímmel látott el, és VII. Edward őfelsége emlékének ajánlott. A műveket az a James Judd dirigálja, aki Lorin Maazel asszisztenseként a Cleveland Zenekarnál, majd az Európai Unió Ifjúsági Zenekarának társ-zeneigazgatójaként, illetve az Új-Zélandi Szimfonikusok vezetőjeként szerzett rendkívüli érdemeket.

Youtube:

– Delius

– Britten

– Elgar