Három évszám: 1894, 1905, 1911 – a koncerten elhangzó alkotások befejezési dátumai – jól mutatják, mely korszak zenei terméséből válogat Kocsis Zoltán  a Bartók halál-évfordulójának előestéjén hagyományosan rendezendő hangversenyen.

 
A koncerten az is kiderül majd, hogy stilisztikailag is összetartozó alkotásokról van szó. A Mallarmé-költemény ihlette, 1894-ben befejezett Faun délutánja új irányt mutatott a jövő komponistáinak és hangszerelőinek. Debussy a szimfonikus együttest azelőtt nem ismert módon, afféle zenei palettaként használta: új színeket kevert ki általa, és csak nagy ritkán használta valamennyit egyszerre. Az eredmény: valóságos színorgia, valamint a töredezett dallamoknak köszönhetően afféle impresszionisztikus tablók sorozata. Az 1905-ben írt, Három szimfonikus vázlat alcímet viselő Tenger ennek a technikának a kiteljesedése. A tételek – Hajnaltól délig a tengeren, Hullámok játéka, A szél és a tenger párbeszéde – hangulatok, mozgások franciásan kifinomult ábrázolásai. Debussy az opera terén is korszakalkotó opusa, a Pelléas és Mélisande döntően hatott Bartók egyetlen operájára is, a Balázs Béla misztériumjátékára készült és a középkori legendán alapuló remekműre. A kétszereplős lélektani dráma férfi és nő már-már kibogozhatatlanul bonyolult kapcsolatában lezajló folyamatok egyéni hangú ábrázolása. A két énekes szerepet a hazai operai szcéna jeles személyiségei keltik életre a koncerttermi változatban.

„A nyitókoncerten szándékosan került egymás mellé Debussy és Bartók.
Ezt egy párszor megtettem már, és nem mindig kaptam erre pozitív visszajelzést. Mert hát mit keres Debussy a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenyén. Én erre azt tudom mondani, aki ilyen mértékben tudott hatni nemzeti zeneszerzőnkre, feltétlenül megérdemli a megkülönböztetett figyelmet, méghozzá éppen a nemzeti zeneszerzőnkkel kapcsolatosan.” – Kocsis Zoltán

Nézze meg a teljes interjút Kocsis Zoltánnal az új évadunk vendégművészeiről Facebook oldalunkon! www.facebook.hu/nemzetifilharmonikusok