"A PEARLE munkáltatók „baráti közösségéből” az egyik legerősebb lobbi szervezetté nőtte ki magát az elmúlt két évtizedben, mára megkerülhetetlenné vált a területet érintő EU-s szabályozás és jogalkotás folyamatában. Ma már nem születhet olyan direktíva vagy uniós törvény az előadóművészetekkel kapcsolatban, amelyet a PEARLE ne véleményezett volna. Ez kiterjed többek között az uniós szabályozást igénylő adózási kérdésekre és a munkajogra is" – magyarázta Kovács Géza. Elmondta, hogy a szervezet eddigi elnöke, a francia Catherine Baumann családi okok miatt Amerikába költözött, így ürült meg a pozíció, amelyet mostantól Rolf Bolwinnal, a németországi zenekarokat és színházakat tömörítő Deutscher Bühnenverein egyik vezetőjével közösen, társelnökökként töltenek be. Kovács Géza már 2000 óta tagja volt a PEARLE héttagú végrehajtó bizottságának. A szakember a nemzetközi szervezetben azért is lobbizik, hogy a magyar zenekarok szempontjai minél jobban érvényesüljenek az uniós szabályok megalkotásakor, másrészt kétoldalú kapcsolatokat is igyekszik építeni. "Óriási lehetőséget jelent, ha az ember telefonjában ott van a többi európai zenekar vezetőjének a száma, hiszen így bármikor segíthetjük egymást vagy ötleteteket oszthatunk meg" – magyarázta. Legújabb ötlete például, hogy fiatal közép-kelet-európai művészeti menedzsereknek továbbképzési utakat szerveznének nyugat-európai országokba, hogy tanulmányozhassák az ottani gyakorlatot – a képzési rendszerektől a lobbi-tevékenységig.
 

Jelenleg a PEARLE egyedüli magyarországi tagszervezete a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetsége, amelynek Kovács Géza 1994 óta elnöke; vezető posztján éppen a szövetség múlt heti közgyűlésén erősítették meg.
 

"Lassan két évtizede dolgozom azon, hogy a hazai színházi világ is képviseltesse magát a PEARLE-ben, de kevés érdeklődést mutatnak. Míg a szimfonikus zenekarok szövetségében a napi politikától függetlenül, szakmai szempontok alapján dolgozunk, addig a magyar színházi világ
egy ideje megosztott. Ettől persze még együttműködhetnének egy európai ernyőszervezettel: én nagyon szeretném, ha a magyar színházi élet horizontja tágulna ebben az irányban" – jegyezte meg.
 

Kovács Géza kitért a Nemzeti Filharmonikusok új bérlet-stratégiájára is. "Az ötlet lényege – melynek egyébként tudomásunk szerint sem itthon, sem külföldön nincs előzménye -, hogy nem kész menüt kínálunk az érdeklődőknek, hanem egy +svédasztalt+: azaz előre összeállított bérletek helyett szabadon állíthatják össze saját sorozatukat, amely minél több előadást tartalmaz, annál nagyobb kedvezményben részesülnek" – beszélt a részletekről.
 

A zenekar főigazgatója nagy sikerről számolt be: az első hét adatai alapján megduplázódott az érdeklődés az előző évekhez képest, az árusítás első napján le is fagyott a rendszer a túlterheltség miatt. A jövő évad zeneakadémiai koncertjei pillanatok alatt elfogytak, de az a kombináció is nagyon népszerű volt, hogy a Művészetek Palotájában a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben megrendezett hangversenyekhez a szülők ifjúsági koncerteket kapcsoltak a Fesztiválszínházban. Óriási siker a próbatermi vendégség nevű program is, amelyen a vendégek bepillanthatnak a zenekari élet kulisszatitkaiba.
A felvetésre, nem lesz-e így nehezebb eladni a kevésbé népszerű darabokat, Kovács Géza azt mondta: nem akarják becsalogatni az embereket akaratuk ellenére olyan koncertre, amelyhez nincs kedvük, a tapasztalat amúgy is az, hogy hiába részei a bérletnek, ezekre az előadásokra sokan nem jönnek el. "Egy kortárs vagy egy Schönberg-darab természetes, hogy kisebb közönséget vonz, mint Mozart vagy Brahms. A nehezebben befogadható, de értékes koncertek esetében speciális marketinggel érjük el azt a réteget, amely nyitott az ilyen zenére. Tapasztalataink azt mutatják, hogy megfelelő előkészítéssel egy nehezebb darab is teltházat vonzhat" – magyarázta.
 

"Nem merem elkiabálni, de az értékesítés első 2 hetének tapasztalata arra bátorít minket, hogy rendszert csináljunk ebből az újításból" – fogalmazott a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója.
 

MTI 2014. június 3., kedd 9:33