Alapfokú tanulmányait hegedűn és klarinéton kezdete Sátoraljaújhelyen, majd a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában klarinét főtanszakon folytatta. 1986-ban I. díjat és a Művészeti Alap különdíját nyerte a győri Richter János Országos Fafúvós Versenyen, ezért felvételi nélkül került a Zeneakadémiára, Kovács Béla osztályába. 1988-ban a Magyar Rádió Országos Fafúvós Versenyén különdíjat kapott. 1990-ben megnyerte az I. díjat, valamint a fődíjat a kanadai Québecben a Nemzetközi Klarinétszövetség (ICA) által rendezett nemzetközi versenyen. Egyetemi hallgatóként Yamaha ösztöndíjban részesült. Klarinét művész-tanári diplomáját 1991-ben kitüntetéssel nyerte el. Még ugyanebben az évben felvételt nyert a Magyar Állami Operaház Zenekarába I. klarinétosként. Ugyanekkor lett tagja a Budapesti Fúvósegyüttesnek (művészeti vezető Berkes Kálmán). 1992–2000 között a Budapesti Fesztiválzenekar szólóklarinétosaként dolgozott. Kocsis Zoltán meghívására 2000-től a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar szólóklarinétosa. 2002-ben az Év Művészének választották. 1993 óta tanít a Zeneakadémián, kezdetben tanársegédként, később adjunktusként, majd docensként. 2013-ban doktori fokozatot (DLA) szerzett. 2019-ben habilitált, a következő évtől egyetemi tanár. 2022-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Fúvós Tanszékének vezetője. Mesterkurzusokat tart az USA, Európa, Izrael, Japán, Izland legnevesebb egyetemein. Rendszeresen tevékenykedik hazai és nemzetközi klarinét- és kamaraversenyek zsűritagjaként, illetve a zsűri elnökeként. Szólistaként fellépett a legtöbb hazai vezető szimfonikus zenekarral. Kamaramuzsikusként a Budapesti Fúvósegyüttessel és más összeállítású kamarazenei formációkkal fellépett az Amerikai Egyesült Államokban, Izraelben, Európában és Japánban nemzetközi fesztiválokon és hangversenykörutakon.