Liszt Ferenc születésének kétszázadik évfordulóját ünnepli a zenei világ 2011-ben. A zongoraművészként indult Kocsis Zoltán – a liszti életmű egyik legavatottabb és legjobb ismerője – egyrészt olyan alkotásokból állította össze a magyarországi Liszt-év hivatalos nyitóhangversenyének műsorát, amelyek a zeneszerző Magyarországhoz fűződő kapcsolatát hivatottak dokumentálni, másrészt több oldalát mutatják meg romantikus zeneszerző-géniusz művészetének, világának. Az Amit a hegyen hallani című szimfonikus költemény után az 1853-ban, Erkel Ferenc vezényletével, Hans von Bülow szólójával bemutatott Magyar fantázia szólal meg a Liszt alkotásainak interpretálásában különleges rátermettséget mutató Farkas Gábor közreműködésével. Az est befejező száma az I. Ferenc József magyar királlyá koronázására írott mise, amelyben a vallásos karakter mellett szintén fontos szerepet játszanak a magyaros motívumok.

Liszt Ferenc születésének kétszázadik évfordulóját ünnepli a világ 2011-ben. A zongoraművészként indult Kocsis Zoltán – a liszti életmű egyik legavatottabb és legjobb ismerője – egyrészt olyan alkotásokból állította össze a magyarországi Liszt-év hivatalos nyitóhangversenyének műsorát, amelyek a zeneszerző Magyarországhoz fűződő kapcsolatát hivatottak dokumentálni, másrészt több oldalát mutatják meg romantikus zeneszerző-géniusz művészetének, világának. Az Amit a hegyen hallani című szimfonikus költemény az elsőként publikált, Weimarban komponált tizenkét szimfonikus költemény közül, és a francia költő, Victor Hugo költeménye nyomán íródott. Bő félórás időtartamával Schönberg Pelléas és Mélisande-jáig (1903) nem született ennél hosszabb, egytételes zenekari alkotás. Az 1853-ban, Erkel Ferenc vezényletével, Hans von Bülow szólójával bemutatott Magyar fantázia a Liszt által hallott – általa népdalnak hitt – népies műdalokat dolgoz fel, és szoros kapcsolatot mutat Liszt nagy rapszódiasorozatának egyik darabjával. A „Magasan repül a daru” mellett cigányos allegretto, az akkoriban hallatlanul népszerű Rákóczi-nóta és az úgynevezett Koltói csárdás is megszólal benne, amelyet Liszt 1846 végén Kolozsvárott hallott egy máramarosszigeti banda előadásában. A Művészetek Palotájában a fiatal zongoristageneráció egyik kiemelkedő tehetsége, a Liszt alkotásainak interpretálásában különleges rátermettséget mutató Farkas Gábor a közreműködő. Az est befejező száma az 1867-ben, I. Ferenc József magyar királlyá koronázására írott és azon az ünnepi alkalmon, június 8-án, a Mátyás-templomban felcsendült mise. A vallásos karakter mellett szintén fontos szerepet kapnak benne magyaros motívumok. Rövidsége, színgazdagsága és egyszerűsége magát az új magyar királyt is megragadta.