Csodagyerekként kezdte pályáját: hétévesen már a Zeneakadémián tanult, első szólóhangversenyét kilencéves korában adta. Munksságának elismeréseként 1980-ban Kossuth-díjjal majd 1987-ben Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjjal jutalmazták.
1948-ban született Budapesten, zenész családban. Csodagyerekként kezdte pályáját: hétévesen már a Zeneakadémián tanul Banda Ede növendékeként, első szólóhangversenyét kilencéves korában adja. Enrico Mainardi azzal segíti továbbfejlődését, hogy több mesterkurzusára meghívja. Perényi Miklós a római Santa Cecilia Akadémián folytatja tanulmányait 1962-ig, s a következő évben díjat nyer a budapesti Nemzetközi Pablo Casals Gordonkaversenyen. Casals is meghívja mesterkurzusaira, 1969 és 1972 között pedig minden évben a Marlborói Fesztiválra. Szólistaként és kamarazenészként egyaránt szívesen látott vendége a világ zenei központjainak és jelentős fesztiváljainak. Európa csaknem minden országában hangversenyezett, de fellépett az Egyesült Államokban (többek között a Carnegie Hall centenáriumi sorozatában), Japánban és Kínában is. 1974 óta tanít a Zeneakadémián, emellett komponál is: csellóra, valamint kis és nagy kamaraegyüttesre ír darabokat. Legtöbb lemeze a Hungarotonnál készült, de jelentek meg felvételei az EMI Quintnél, a Sony Classicnál, a Deccánál, az Eratónál, a Col Legnónál és a Teldecnél is. Munksságának elismeréseként 1980-ban Kossuth-díjjal majd 1987-ben Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjjal jutalmazták. A 2013-14-es évadban a Művészetek Palotája az év művészének válaszotta.