Annyit szapult kulturális életünkben van valami, ami szép, dicséretes, mondhatni példamutató. A zene szeretetére nevelés, a jövő nemzedékének megismertetése azzal a műfajjal, amely talán a legalkalmasabb a lélek fölüdítésére, az enyhülés ritka perceinek ajándékozására.

Született egy bájos könyv, kicsit nemzetközi együttműködésben is. Mese szövegben, rajzban, muzsikában. Marianne Poncelet belga költőnő alkotása, amelyet a magyar Takács Mari művészi rajzai elevenítenek meg, Orbán Györgynek, a marosvásárhelyi születésű zeneszerzőnek, az egyik legkiválóbb jelenkori magyar komponistának az alkotása nem illusztrál, mert csodálatos eredeti művel ajándékoz meg, és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Antal Mátyás dirigálásával tesz hallhatóvá. Az ugyancsak szép rajzzal díszített, a könyvhöz mellékelt CD lemezen. És hogy teljes legyen a gyönyör, a mesén túl a muzsikát is Mácsai Pál színművész ismerteti gyerekekkel és felnőttekkel.

A mese arról szól, hogy a kertész csodafát ültet, de önzőn csak maga akarja élvezni árnyékát, lombját: irigyli még a madaraktól is, az ágakon hintázó gyerekektől, a pillangóktól. Éppen kivágni készül, nehogy más is örömét lelhesse benne, amikor álcázva fölbukkan a gonosz tolvaj, megpróbálja rászedni, magának megszerezni. Akkor szeppen meg a kertész, döbben rá, az önzetlen gondozó jobbára a jövőnek, gyerekeknek, unokáknak ültet, megnyugszik, mindenki boldog a bölcs befejezéstől.

De Orbán György és Mácsai Pál nem búcsúzik, együtt elmondják a hallgatóknak, milyen varázs a muzsika, hogyan tud jellemezni embereket, hangulatokat, helyzeteket. És mintegy a csodakönyv külön ajándékaként, még abba is beavatnak, milyen hangszerekből, hangszercsaládokból áll össze egy zenekar, hogyan ülnek a pódiumon a művészek a vonósokból, fúvókból, ütőkből hangot varázsló karmester megjelenésekor. Elképzeli az ember, a művészegyüttes, amikor neki kezdett a kötet megálmodásának, kivitelezésének, milyen túláradó örömmel végezte el ezt a munkát, csakugyan ajándéknak szánta a kedves történetet, a szép rajz és a simogató muzsika kedvelőinek. Csak egyetlen neheztelő megjegyzés: a lemez technikai készítői, különösen a hangmérnökök, nem ügyeltek kellően az arányokra, a zenekar bizony sok helyen elnyomja a mesélő hangját. Kár. (Csimota Könyvkiadó, a CD rögzítője pedig a BMC Records. Támogató a Nemzeti Kulturális Alap).

Várkonyi Tibor
(Népszava, 2008. október 21.)