Bármennyire elkoptatott is a szó, különleges hangversenyt ígér a Veszprémi Ünnepi Játékok zenekari estje. A könnyed, nyáresti műsor nagyszerű zenéinek garanciája Mozart és Beethoven, a nagyszerű előadásé pedig a magyar zenei élet krémje. A Nemzeti Filharmonikus Zenekart Kocsis Zoltán vezényli majd, a közreműködő Ránki Dezső – Klukon Edit házaspár mellett fellép tizenhárom éves fiuk, a rendkívüli tehetséggel megáldott Ránki Fülöp is.

A hangverseny első részében felcsendülő Mozart-versenymű igazi kuriózum. És nem csak azért lesz az, mert a Ránki család együtt muzsikál majd a Kocsis Zoltán vezette Nemzeti Filharmonikus Zenekarral. Kuriózum azért is, mert ritka a háromzongorás versenymű a zeneirodalomban – koncertpódiumon pedig még ritkábban szólal meg. Ráadásul ez a Mozart-opus legtöbbször kétzongorás változatában hallható. Érdekessége, hogy egy befolyásos salzburgi család tagjainak, Antonia Lodron grófnőnek és két lányának írta a húszéves Mozart. A Lodron család palotája gyakran adott otthont zenei összejöveteleknek, családi házimuzsikálásoknak – valamilyen módon Veszprémben ez a – szó szerint is – családi(as) házimuzsikálás elevenedik fel majd a kiváló előadók jóvoltából.
A Veszprémi Ünnepi Játékok zenekari estje az a koncert lesz, amikor a jól ismert nevek mellett a nagyközönség előtt még ismeretlen fellépőt is jogos izgalommal várhatjuk. Ránki Fülöp, a Ránki-Klukon házaspár kisebbik, tizenhárom éves gyermeke – akár a csellista Perényi Miklós fia, Benjámin – rendkívüli tehetség jeleit mutatja. A XI. Országos Zeneiskolai Zongoraversenyen tavaly kiemelt első díjban részesült, de Kocsis Zoltán azért is jól ismeri őt, mert az ő fiával közös a zongoratanáruk: Becht Erika. „Bizonyos értelemben édesapja, egykori osztálytársam újbóli megelevenedését látom benne – mondja Kocsis -, amennyiben ugyanolyan nagy „falatokat” abszolvál, sikerrel. Persze a világ megváltozott, Fülöp tipikusan a mai kor gyermeke, de nagyon nagy tehetség, akire oda kell figyelni. A ťRánki-trióvalŤ eddig még csak privát körülménynek között, náluk, a lakásukban muzsikáltam együtt, koncertpódiumon még soha – ezért is várom nagy érdeklődéssel ezt a hangversenyt.” Kocsis Zoltán azt is elárulta, hogy hangnemük miatt szerkesztette egymás mellé Mozart és Beethoven egy-egy F-dúr művét. Mindenképpen könnyed nyári műsort szeretett volna összeállítani, amelynek főszereplője a Ránki család.

A koncerten együtt muzsikáló ismert személyiségeket nem kell bemutatni, hiszen Kocsis Zoltán és Ránki Dezső négy évtizede aktív, ünnepelt résztvevői a magyar és nemzetközi zenei életnek. Mindketten a Kadosa Pál és Rados Ferenc által útjára bocsátott „aranycsapat” tagjai voltak, Schiff Andrással együtt. Kisiskolás koruktól ismerik egymást, egy osztályba jártak, azóta jó barátok. Mindketten 1973-ban diplomáztak, és ugyanabban az évben, 1978-ban kapták meg első Kossuth-díjukat. (A másodikat 2005-ben, illetve 2008-ban.) Abban az időben, amikor Ránki Dezső a zwickaui Schumann Zongoraverseny megnyerésével robbant be a nemzetközi zenei életbe, Kocsis Zoltán a Magyar Rádió Zongoraversenyén lett első helyezett, és kapott egyre több felkérést külföldről is. Pályájuk eddigi mintegy négy évtizedében gyakran léptek fel együtt; mint Ránki Dezső elmondta, régebben négykezeseket is játszottak, de mióta Kocsis Zoltán a Nemzeti Filharmonikus Zenekar zeneigazgatója, inkább úgy lépnek fel együtt, hogy Ránki zongorázik, Kocsis pedig vezényel. Az emberi és művész összhang azonban máig tart a két művész között.

A szólókarrier mellett Ránki Dezső pályájának utóbbi két évtizedben feleségével, Klukon Edittel vált egyre fontosabbá a kamaramuzsikálás. A közönség számára mindig ünnep, amikor együtt lépnek pódiumra vagy készítenek lemezt. Az átlagosnál kevesebb fellépést vállalnak, de – talán éppen ezért – mindig kiérlelt, a tökéletesség fogalmát is kimerítő művészi teljesítményük revelációt jelentő élmény, legyen szó Liszt Ferenc, Eric Satie vagy Dukay Barnabás műveiről.
Az ünnepi játékok zenekari hangversenyének második felében Beethoven talán legderűsebb szimfóniája, a nyolcadik csendül majd fel. A nyolcvanöt esztendős Nemzeti Filharmonikus Zenekar több szállal is kapcsolódik a zeneszerző életművéhez. Elég csak arra gondolni: idén ötvenedik éve, hogy Beethoven-hangversenyeket rendeznek a martonvásári Brunszvik-kastély parkjában. „A Beethoven-művek előadásakor úgy kell szélsőségesnek lenni, hogy a klasszicista jelleg mindvégig érezhető maradjon” – avatott be művészi koncepciójába Kocsis Zoltán. „Különös, de a klasszicizmus fogalmába a beethoveni ťőrültségekŤ nemhogy beleférnek, de egyenesen helyük van benne. Sajnos, Beethoven zenéje még mindig néha kimegy a divatból, de annyira heterogén, annyiféle arca van, hogy mindig mindenki érezheti: ez a zene róla szól.”

Várkonyi Tamás
(Pesti Műsor, 2008. július 17.)