A 20. század első felének egyik legjelentősebb magyar zeneszerzője, népzenekutatója és zenepedagógusa volt a százhúsz éve született és 50 évvel ezelőtt elhunyt Lajtha László. Bár munkássága sok tekintetben rokon a nála egy évtizeddel idősebb Bartókéval és Kodályéval, saját utat járt be. Bámulatosan sokrétű tevékenységet folytatott hatalmas zeneszerzői életművet hagyva az utókorra. Évtizedekig tartó mellőzöttsége után valószínűleg még sokáig tart az a folyamat, aminek során elfoglalja az őt megillető helyet a magyar zenetörténeti kánonban. Ez a koncert is egy fontos lépés ehhez. Az 1943-ban komponált egyfelvonásos táncjáték, A négy isten ligete (Le bosquet des quatre dieux) azon alkotásainak egyike, amelyek még sosem hangzottak el. Most felfedezhetjük Lajtha jellegzetesen eklektikus – nyugat és kelet zenéjéből egyaránt táplálkozó, de franciás színekben gazdag – stílusban írt zenéjét.

 A szcenírozott koncert előadás az expresszív-tánc, a némafilm és a klasszikus pantomim stílus eszközeivel eleveníti meg a táncjáték jeleneteit, Révay József Baumgartner-díjas író forgatókönyve nyomán.

Solymosi Tari Emőke, zenetörténész ezt írja a balettről:

"A négy isten ligete politikai állásfoglalásként született, Adolf Hitler kigúnyolásaként." 
A történet írójával, a klasszika-filológus Révay Józseffel együtt a “politikai balett” műfaját kívánták megteremteni, amellyel “tanítani és tudatosítani” akartak: “Megmutatni, mily nevetséges és aljas a buták diktatúrája: megmutatni nagyzolását […] gyávaságát, a tömegek szolgalelkűségét,s meghunyászkodását, a gerinctelenség tragikomédiáját.”

A szcenírozott előadás táncosáról és koreográfusáról, M. Kecskés Andrásról így ír az egyik elragadtatott kritika: A "néma ember" egyedi, senkivel össze nem téveszthető művész. Kordivatok és dogmák nem befolyásolják, a kozmikus létezés kínjait fogalmazza meg önálló estjeiben. "Mozgás-imákat" hoz létre, "a mozdulatok költője".
További információk: www.facebook.hu/nemzetifilharmonikusok

A műsor első részében a zenetörténet egyik legnépszerűbb versenyműve hangzik el, Brahms Magyarországon 1879-ben, Joachim József által bemutatott kompozíciója. A művet az 1985-ben született Sergey Khachatryan szólaltatja meg, aki 2000 és 2005 között a világ több rangos versenyén első vagy második helyen végzett. Fellépéseit, valamint partner-zenekarait tekintve – New York-i, Clevelandi, Londoni Filharmonikusok –a fiatal örmény művész pár éven belül a világ egyik legkeresettebb hegedűse lehet.

Az est karmestere- Kocsis Zoltán betegsége miatt- Dénes István, a Magyar Állami Operaház és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenkarának első vendégkarmestere.

Művész szemszögből

Galgóczy Judit, a Lajtha balett rendezője szerint: “Lajtha zenéjében ötvöződik a 20.század stiláris “globalizmusa”, a magyar népzene átkomponált ízei, akcentjei, az amerikai dzsessz nagyvárosi kavargása, és a klasszikus szimfonikus, európai gyökerű formaalkotás tökéletes ismerete és alkalmazása”

A jegyzet további része itt olvasható: www.facebook.hu/nemzetifilharmonikusok

Sergey Khachatryan, a Brahms hegedűverseny fiatal szólistájának meglepő nyilatkozata: “Sosem játszottam zongorán, sosem akartam. Hegedűn kezdtem.”

 
„Zongoraművész apámnak egészen más, különleges világa van. Minden amit tudok inkább a zongoristáktól jön, mint a hegedűművészektől.”

      Lajtha Kiállítás a Művészetek Palotájában

A M?vészetek Palotája és a Hagyományok Háza közösen rendezett kiállítást a kett?s Lajtha-évforduló tiszteletére. A kiállítás els? része (amely már 2012 tavaszán is látható volt) a zeneszerz? Lajtha tevékenységét mutatja be 8 tabló segítségével. A második rész, amellyel a korábbi tárlat a halálévforduló tiszteletére most kib?vült, a népzenekutató munkásságának néhány kiemelked?en fontos momentumát viszi közelebb az érdekl?d?khöz, újabb 4 tablón. A 12 tabló körülbelül száz dokumentumot tár a látogatók elé: fényképeket, leveleket, kéziratokat, m?sorlapokat, kottaborítókat. Közülük több most tekinthet? meg el?ször. A 2013. január 9-t?l február 3-ig látható kiállítás anyagát Solymosi Tari Em?ke zenetörténész válogatta, aki több mint két évtizede foglalkozik Lajtha munkásságával.