Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) közzétette a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár működését ellenőrző vizsgálatának eredményét. A beszámoló összességében kedvező képet fest az intézmény gazdálkodásáról, szervezeti átalakulásáról, bár néhány hiányosságra is felhívja a figyelmet.

Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikusok igazgatója a közelmúltban, a Magyar Hírlapnak nyilatkozva „Közép-Európa legjobban ellenőrzött kulturális intézményének” nevezte az általa vezetett zenekart, énekkart és kottatárat. Valóban: a különböző APEH- és tb-ellenőrzések mellett az intézménynél 1999-ben mindenre kiterjedő, úgynevezett átfogó felügyeleti ellenőrzés zajlott, majd miután a kulturális kormányzat 2000 februárjában bejelentette, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén jelentősen megnöveli az intézmény költségvetési támogatását, az ellenőrzés még szigorúbbá vált. Információink szerint az ÁSZ-vizsgálatot 2001 elején a Nemzeti Filharmonikusok akkor még hivatalban lévő miniszteri biztosa, Edvi Péter kezdeményezte. Kovács Géza azért fogadta meglepetéssel a számvevőszéki vizsgálat hírét, mert 2000-ben az intézmény még nem a kormányzat által megnövelt költségvetésből gazdálkodott. „Működésünket, gazdálkodásunkat tekintve csak az idei év hozott fordulatot, így valójában majd 2002 tavaszán lesz indokolt a számvevőszéki vizsgálat” – mondja az igazgató. (Az ÁSZ munkatársai egyébként már jelezték, hogy valószínűleg ismét „meglátogatják” a Filharmonikusokat.)
A 2001. április 30-án zárult, s most az ÁSZ honlapján (www.asz.gov.hu) teljes egészében közzétett jelentés összegző megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat fogalmaz meg, illetve részletesen elemzi, értékeli a feladatok, a szervezeti rendszer, a személyi és tárgyi feltételek összhangját, a gazdálkodást, a szakmai feladat ellátásának színvonalát, illetve a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának az intézménnyel kapcsolatos szabályozó-, ellenőrző és beszámoltatótevékenységét. „A jelentés összességében nagyon kedvező képet fest az intézményről, és ami a legfontosabb: semmiféle törvénytelenséget nem tárt fel. Idősebb, tapasztalt számvevők szerint egy ötös skálán mi négyest érdemelnénk, de úgy, hogy feltehetően egyetlen költségvetési intézmény sem kapna ötöst.” – vélekedik Kovács Géza.
A jelentés a többi között bírálja, hogy az intézménynek nincs „a felügyeleti szerv által jóváhagyott, az intézmény vezetésével és érdekvédelmi szerveivel egyeztetett szervezeti és működési szabályzata.” Az ÁSZ munkatársai azt is kifogásolják, hogy bár a zenekarnál és az énekkarnál zajló művészi munka minősége vitathatatlanul javult, „a kiemelt költségvetési támogatást művészeti koncepciók és stratégiai tervek nem támasztották alá.” Kovács Géza ezeket a kifogásokat jogosnak tartja, de – mint kérdésünkre elmondta – az intézmény 2002. január 1-jével közhasznú társasággá alakul, és a kht. alapító okiratának mellékleteként erre az időpontra elkészül a hiányolt koncepció és stratégia, illetve az újfajta gazdálkodási formának megfelelő szervezeti és működési szabályzat.”

Retkes Attila
(Magyar Hírlap, 2001. november 21.)