A zenéről

„A zene szerintem gyógyítja, megszépíti és jobbá teszi az embereket”  – Szalai Edina, fagott – NFZ

„Kikapcsolódást, lelassulást ad a mindennapokban” – Gyivák Erika, a Nemzeti Filharmonikusok Hangadója

„A zene elrepít egy képzelt világba, ahol szabadon szárnyalnak a gondolataim anélkül, hogy valaki beleszólna, vagy eltérítene. Teljes kikapcsolódás, felfrissülés” – Táltos Anna, a Nemzeti Filharmonikusok Hangadója

„Az együtt zenélés legnagyobb élménye, ahogy a koncerten a koncentrációk összeadódnak és ettől soha elő nem idézhető pillanatok képesek megteremtődni.” – Németh Katalin, hegedű – NFZ

„Zenélni öröm, egyszerre fizikai, szellemi és lelki kihívás és töltekezés egyidőben.” Móré Irén, fuvola – NFZ

„Bartók csodálatos és mindig aktuális zenéje nagyszerű példamutatás számomra, hogy hogyan kell magyarként európainak lenni.” – Embey-Isztin Zsófia, fuvola – NFZ

A zene

A zene a görög világban vált először a műveltség részévé.

Apollón, a napfény, a rend és a harmónia istenének héthúrú lantja (hangszere) a természet rendjét és az ezzel összhangban élő ember belső harmóniáját is szimbolizálja.

Ez mind a zene, de a zene elsősorban művészet.

A zene fejleszti az életlátást (intuíciót) és megértése ismereteket igényel.

A zene által más emberré válunk.

A klasszikus zene rendkívül komplex, nem lehet első hallásra megtanulni, megérteni, mint egy egyszerű népdal, vagy a mai népszerű könnyűzenét.

Aki elindul az úton a klasszikus zene megismerése felé, felfedezi a szépséget és közelebb kerül a végtelenhez. Lesz valami kapaszkodója. Több szeretetet érez, több együttérzést tapasztal, több kedvességet, több jót – röviden – több Életet.

A zene pozitív hatásai

Azért legfontosabb a zenei nevelés, mivel a ritmus és összhang merül alá leginkább a lélek mélyébe, és a legerősebben ragadja meg azt, szépérzetet támasztva benne… és mivel a rút alkotást a zenében nevelt ember érzi meg és – méltán háborogva – a szépet dicséri és örömmel a lelkébe fogadja, s belőle táplálkozva maga is széppé és jóvá válik.”   – Platon

„Legnagyobb hatása a zenének van a karakter formálására, ezért azt gondolom, hogy helye van a fiatalok nevelésében.” – Aristoteles

Püthagoras, i. e. 6. században hárfajátékkal pihentette diákjait, melynek segítségével mintegy kitisztította gondolataikat. Mindezek mellett, kimutatta, hogy a zene matematikailag is követhető hangfernvenciák harmóniáját rejti magába. Írásai arra utalnak, hogy tanulmányozta a hangok „működését”, a zene hatását.

A klasszikus zene oldja a stresszt és a depressziót, a szorongást. Segíti az összpontosítást, a tanulást, fejleszti az emlékezőképességet. Enyhíti a fájdalmat. Orvosok alkalmazták daganatok,  magas vérnyomás vagy pszichés betegségek gyógyítása során. Régóta ismert az is, hogy egyes operációk közben komolyzene szól a műtőben.

Elsőként Alfred Tomatis alkalmazta az osztrák zseni muzsikáját beszéd és kommunikációs zavarokkal küzdő gyerekeknél Franciaországban.  Azóta több száz olyan központ létesült a világon, ahol Mozart műveit gyógyító céllal hallgattatják beteg gyerekekkel. Legfőképpen olvasási, figyelem-összpontosítási és kommunikációs zavarok, valamint autizmus (kóros befelé fordulás) esetén.

Az amerikai Don Campbell 1997-ben jelentette meg  sikerkönyvét a Mozart zene hatásáról, amely hozzájárult ahhoz, hogy egyre több helyen alkalmazzák a hangterápia módszereit.

Számos kutatás igazolja, hogy a zenét tanuló gyermekek tanulási eredményei javulnak és pozitív hatással van a zene a közösségi tudat fejlődésére.

A kommunikációs forradalom időszakában még árnyaltabb, még kifinomultabb, még színesebb kifejezési eszközökre és ehhez kifinomult hallásra is szükség van, amit a zajos környezet igen csak próbára tesz. Ezért edzeni kell.