Joseph Haydn: A lakatlan sziget – nyitány, Hob. Ia:13
Wolfgang Amadeus Mozart: d-moll zongoraverseny, K. 466
***
Michael Haydn: Andromeda és Perseus – nyitány
Wolfgang Amadeus Mozart: g-moll szimfónia, K. 550

Szokolay Ádám zongora

Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Dinyés Dániel

Két igazi csemege indítja a hangverseny két félidejét: két nyitány, egy-egy ismeretlen opera éléről. A szerzők azonban annál ismertebbek: Joseph és Michael Haydn, a különleges testvérpár, akiknek élete meggyőzően példázza, hogy a gólya olykor két zsenit is hozhat egyetlen családba. A harmadik zeneszerző mindkettejükkel szívélyes viszonyt ápolt: tőle – Mozarttól – két jól ismert remekművet hallunk ezen a műfaji szempontból is változatos estén.

Bécsi (és salzburgi) klasszikusok egymás közt. Mozart nemcsak Joseph Haydnnak volt jó barátja, de a zeneszerző öt évvel fiatalabb öccsét, Michaelt is ismerte és nagyra tartotta – nem egy műve tükrözi is a fiatalabb Haydn hatását – például az egyik legjelentősebb: a Requiem. Az idősebb fivérrel kialakult kapcsolata pedig a zenetörténet egyik legszebb barátsága volt: Joseph Haydn és Wolfgang Amadeus kölcsönösen tisztelte és becsülte egymást, Haydn a legnagyobb csodálattal írt Mozart zsenialitásáról, Mozart pedig hat remekbe szabott vonósnégyesét ajánlotta a szeretett „papának” (papa Haydn volt a zeneszerző közismert beceneve – emellett az is igaz, hogy huszonnégy évvel volt idősebb Mozartnál, a fiatalabb géniusz tehát bátran hívhatta az idősebbet papának). Ezen a hangversenyen a három alkotó művei váltakoznak – a két Haydntól egy-egy nyitányt hallunk, Mozarttól két kivételnek számító, moll hangnemű zongoraversenyének egyikét és a kései szimfóniák hármasából a tragikus, nagy művet, a zaklatott hangvételű g-mollt. A szólista, Szokolay Ádám a fiatal magyar zongoraművész-generáció ígéretes tagja, a Zenemánia beavatókoncertjein sokszor látott és hallott karmester, Dinyés Dániel pedig régi kedves ismerőse a Nemzeti Filharmonikusok közönségének.