Alexander Grecsanyinov (1864-1956) nevét alig ismerik. Kortársa volt a legnagyobb orosz zeneszerzőknek, Rimszkij-Korszakovtól tanult, de nem csatlakozott sem az Ötökhöz, sem
Csajkovszkij követőihöz. Zeneszerzőként az eredeti orosz és a francia impresszionista zene összehangolására törekedett. Öt szimfóniát és sok más műfajú művet komponált, zenei
stílusát konzervatívnak tartják. Már idős ember volt, amikor 1925-ben Párizsba költözött, de innen is tovább ment, 1940-ben New Yorkba. A 20.század első évtizedeiben vezető szerepet
játszott az orosz ortodox egyház zenéjének megújítását célzó törekvésekben. 1911-ben komponálta ebben a szellemben Nagyhét című, a cappella kórusművét, 1912-ben pedig a
Vesperások sorozatát, „Éjszakai virrasztás” címmel. A mintegy háromnegyed órás mű tonális zene, de szabadon kezeli a harmóniákat, a kórus alkalmazása helyenként valósággal
szimfonikus. Méltatói rámutatnak, hogy a „kórus-hangszerelés” során Wagner iránti csodálata is megnyilvánul.

A Nemzeti Énekkart Horváth József, a Kolozsvári Magyar Opera karmestere vezényli.

Horváth József 1975-ben született Kolozsváron. 1999-ben karvezetés, majd 2001-ben karmester diplomát szerzett a kolozsvári Zeneakadémián, ahol Petre Sbârcea, Florentin Mihăiescu, Cornel Groza és Gheorghe Victor Dumănescu voltak tanárai. Ezután Christfried Brödel, Fürst János, George Pehlivanian, Ghennady Rozsdestvensky és Kurt Masur mesterkurzusain vett részt.

Szakmai fejlődését jelentősen befolyásolta Claudio Abbado, Rudolf Barshai, Sir Colin Davis, Gianluigi Gelmetti, Valery Gergiev, Philipe Herreweghe, Leonard Slatkin, Pinchas Steinberg, Jesús López-Cobos, Miguel Angel Gomez Martinez és George Pretre, világhírű karmesterek próbáin és koncertjein való részvétel.

1999 óta a kolozsvári Magyar Opera, majd 2006-tól a kolozsvári Román Operának is karmestere. Operarepertoárja több mint 40 címet tartalmaz. Vendégkarmesterként vezényelte  Románia legfontosabb zenekarait, továbbá a Román Rádió Kamarazenekarát és Szimfonikus Zenekarát, a bukaresti Nemzeti Operát, a iasi Nemzeti Operát, a temesvári Nemzeti Operát és a Spanyol Rádió Szimfonikus Zenekarát Madridban.

Magyarországon többször fellépett a kolozsvári Magyar Opera vendégszereplésein, valamint a Magyar Rádió Énekkarának, a Magyar Állami Operaház, a Miskolci Szimfonikus Zenekar és a Gödöllői  Szimfonikus Zenekar meghívottjaként.

Kezdeményzője és Művészeti Igazgatója a 2011-ben a kolozsvári Magyar Operában megrendezett Nemzetközi Liszt 200 Fesztiválnak, amely 3 hetes terjedelmével Kelet-Európa legnagyobb Liszt fesztiválja volt.

2009-ben „Lya Hubic” Díjjal tüntették ki, majd 2016-ban a Román Nemzeti Operák Gáláján megkapta „A legjobb karmester” Díjat a 2015-16-os évadban vezényelt négy bemutatóért: Sámson és Delila a kolozsvári Magyar Operában, valamint Werther, Hattyúk Tava és Nabucco a kolozsvári Román Operában.

A Nemzeti Énekkar vendégeként most vezényel először.

(Elmondása szerint, amikor 2005-ben Rachmaninov Vesperását vezényelte a Magyar Rádió Énekkarának élén az Olasz Intézetben még nem tudta hogy sok év után lehetősége lesz Grechaninov Vesperását is előadni Budapesten.)