Antonín Dvořák (1841–1904) a Csellóversenyt amerikai tartózkodása idején, New Yorkban kezdte komponálni, és cseh földön fejezte be 1895-ben. Brahms, amikor megismerte a művet, irigykedve jegyezte meg: „Ha tudtam volna, hogy lehet ilyen versenyművet írni gordonkára, magam is megpróbálkoztam volna vele!” (Brahms valószínűleg megfeledkezett a hegedűre és gordonkára írt sikeres kettősversenyéről!) A Budapesti Filharmóniai Társaság 1899. december 20-i Dvořák koncertjén – a szerző vezényletével – többek között a h-moll gordonkaverseny is bemutatásra került, az előtte való estét pedig a világhírű szerző a „Lipótvárosi Kaszinó”-ban (a mai Duna Palota jogelőde) töltötte, ahol szintén szerzői estet rendeztek számára. Gordonkaversenye személyes titkot sejtet azáltal, hogy lassú tétele a szerző „Hagyj engem egyedül” kezdetű korábbi dalát idézi, mellyel első szerelmére (későbbi sógornőjére) gondolhatott. Amikor cseh földre visszaérkezve értesült annak haláláról, a kompozíció eredeti befejezését úgy alakította át, hogy újra megszólaljon benne az egykori kedvesére emlékeztető dallam.