A dodekafóniát Arnold Schoenberg fejlesztette ki az 1920-as évektől kezdődően, a tonális hangzás alternatívájaként. A temperált hangskála félhangjait egyenrangúként használjuk, a 12 hang bármelyike pedig csak akkor ismétlődhet, ha már a többi 11 elhangzott – ezért ezt a kompozíciós eljárást szerializmusnak is hívjuk. Ha szeretne többet tudni, Youtube-csatornánkon Kocsis Zoltán egy videofilmen elmagyarázza az atonalitás […]
A karmesteri pálca a zenekar egyetlen néma hangszere. E különös kiegészítőt Louis Spohr hozta vissza újra a köztudatba mintegy 200 évvel ezelőtt. Legfontosabb jellemzői: könnyűsége, biztos és kényelmes fogása. Készülhet jávorfából, fehér bükkből, de üvegszálból is. Hossza általában 30-66 cm között van.
A passió, mint zenei műfaj egy sajátos típusú oratóriumot jelent. Krisztus szenvedéstörténetét beszéli el, neve eredeti jelentése, a latin passio is erre utal. Az evangéliumi történetre építő műfajt már az 5. századtól kezdődően énekelték a nagyheti szertartásokon. Első mestere Heinrich Schütz volt, akinek Lukács-passiója 1653-ban íródott, Bach János- és Máté-passióját pedig a zenetörténet legkiemelkedőbb művei […]
A csellónak számos elnevezése létezik: régebben basszushegedűnek és kisbőgőnek nevezték, a gordonka kifejezés pedig a cigány nyelvből lett használatos a magyar nyelvben. A violoncello olasz hangszerelnevezésből ered, ennek kicsinyítőképzős változata is meghonosodott nyelvünkben.
Hangszerek nélküli, tisztán vokális zenét, kórusművet jelent, a kifejezés pedig csakugyan a hasonlóan csengő kápolna szóból ered. A XVI. században ugyanis a pápai Sixtus-kápolna karzatán csak énekesek számára volt hely, így az ő helyük, az ő előadásmódjuk egyaránt: a cappella. A többszólamú előadásmód a polifon egyházi zenében volt használatos, majd a kantátába „költözött át”, itt azonban […]
Turnéjukat Japánban kezdik, hangversenykörútjuk első helyszíne október 25-én Tokió, a Sumida Triphony Hall, amely közel 1800 férőhelyes. Itt Liszt Ferenc Les Préludes című műve és a Haláltánc van műsoron, az utóbbi mű közreműködője Tomoharu Ushida zongoraművész. Az estet Dvořak IX. „Újvilág” szimfóniája zárja. Következő állomásuk október 26-án Chiba, október 27-én Hiroshima, október 29-én Toyama, október […]
Bár Kocsis Zoltán szerencsésen felépült súlyos szív- és aortaműtétjéből és a tőle megszokott intenzitással vetette be magát munkája minden területén, mielőtt szervezete teljesen regenerálódott volna. Nem zárható ki, hogy ennek következtében ismét egészségi problémái adódtak, így orvosai utasítására a gyógyulása érdekében néhány hónapon át szigorú pihenésre és teljes nyugalomra van szüksége, hogy aztán ismét a […]
Ismét „Úton a zene.” Első állomásként az adonyi Szent István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Intézmény szervezésében a Közösségi Kulturális Központ és Könyvtárba látogatnak el. Az iskolában képzőművészeti, tánc és zene tanszak is működik, valamint közel három évtizede folyik zeneoktatás. A másik helyszín Balatonfűzfő, ahol az Irinyi János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola diákjai […]
Az akkoriban igencsak szókimondónak számító szövegkönyv, a történet erőszakos cselekménye és a zene keserű és éles tónusa mind hozzájárultak ahhoz, hogy a darabot végül 1926-ban Kölnben mutatták be Budapest helyett. A szerző 1945 szeptemberében New Yorkban hosszabb betegség után elhunyt, anélkül, hogy a szívének oly kedves művet magyar színpadon láthatta volna. Tovább: http://mupa.blog.hu/2016/10/05/botranyok_es_titokzatos_influenzajarvany_sujtotta_bartok_kedvenc_muvet
„…Felejthetetlen estét kaptunk. […] Két ismert és két alig játszott Bartók-darabot hallhatott a közönség, hihetetlen nívós előadásban. Az évad nagy koncertjét élvezhettük.” – Lehotka Ildikó, Papiruszportál (teljes kritika: http://www.papiruszportal.hu/site/?lang=1&f=3&p=9&n=15186) „Ilyet én még nem hallottam […] az emberben megakadt a levegő. Ha én valaha tanítani fogom ezt a darabot, akkor csak ebből a felvételből.” – Mácsai […]
