Bartók Béla I. zongoraversenyének ősbemutatója 1927. július 1-jén volt Majna – Frankfurtban Wilhelm Furtwängler vezényletével és a szerző közreműködésével. Budapesten 1928. március 18-án került bemutatásra. A szólót akkor is Bartók játszotta, a Filharmóniai Társaság zenekarát Dohnányi Ernő vezényelte. Ebben a műben a zenekar és a zongora teljesen egyenrangú: szinte szünet nélkül, kéz a kézben vállalják a játékot, és osztoznak a motívumokon, átveszik egymás kezdeményezéseit. A mű megszólaltatásra csak azok képesek, akik nemcsak manuálisan, de vad temperamentummal tudják legyőzni a Bartók szerint is nagyon nehéz szólamot. Ilyen kvalitású művész az 1995-ös születésű Ránki Fülöp, aki 18 éves kora óta játssza Bartók I. zongoraversenyét. Kocsis Zoltán az egyik közös szereplésük kapcsán azt nyilatkozta róla, hogy „Fülöp a zeneirodalom legnehezebb, legigényesebb, technikailag a legnagyobb követelményeket támasztó darabjait játssza… talán Fülöpöt a legkönnyebb kísérni az összes eddigi szólistáim között”.